Meteo alapfogalmak

Meteo alapfogalmak...

Ciklon - A ciklon nagy sebességgel áramló légörvény. A ciklonban, mivel a közepén alacsony a légnyomás, a levegő befelé áramlik. A Coriolis-erő miatt az északi félgömbön jobb kéz felé térül el ez a mozgás, ezért az óramutató járásával ellenkező irányú forgómozgást is végez. A ciklon közepébe áramló levegő a ciklon belsejében felemelkedik. (A déli félgömbön a ciklonokban természetesen szintén befelé, de az óramutató járásával megegyező irányba áramlik a levegő.) Több ezer kilométer átmérőjű és átlagosan 30 km/h-s sebességgel terjed. Azon a terület fölött, ahol ciklon van, változékony, többnyire esős idő van. Durvább változata a trópusi ciklon, ami 300 km/h-s szelek meg árvizeket okozó esők vannak, de ilyen Magyarországon soha nem fordult még elő (mivel ez trópusi jellegű, ezért csak nagyon extrém esetben bukkanhat föl Európában).

Anticiklon - Az anticiklon olyan légörvény, amelynek középpontjában magas a légnyomás. Ennek hatására az anticiklon belsejében leszáll a levegő, a Föld felszínén a középponttól kifelé áramlik, és a Coriolis-erő hatására az északi félgömbön az óramutató járásával megegyező irányban forog. Több ezer kilométer átmérőjű és kb. 10 km/h-s sebességgel terjed. Az 'anticiklonnal fedett' területen napos, szép idő van, de néha fújhat a szél, ami strandon kellemetlen lehet. Télen hosszan, heteken át tartó fagyokat okoz

Melegfront - meleg légtömeg áramlik a hideg légtömeg felé. Mivel a meleg levegő könnyebb és gyorsabban mozog (ugyanis most a meleg levegő közeledik a hideg levegő felé), a meleg levegő lassan felsiklik a hideg levegőre, miközben maga előtt tolja a hideg légtömeget. Hatására először fátyolfelhők / cirrus / jelennek meg az égen, majd fokozatosan bebeorul az ég és gyengén szemerkélni kezd az eső és csendesen esik olyan 8-12 óra hosszán át ( egész napos országos eső és egységes borulás ), viszont utána meleg napos idő lesz.

Hidegfront - hideg légtömeg áramlik a meleg légtömeg felé. Mivel a hideg levegő nehezebb, és gyorsabban mozog (ugyanis ez közeledik a meleg levegő felé), hirtelen magasba emeli a könnyebb meleg levegőt. Többféle típusa létezik:
1. típus: Megjegyzem nagyon ritkán van ilyen: A hideg levegő fölülről kezdi kitölteni a teret és az előre haladásával folyamatosan szorítja ki fentről lefele a meleg levegőt, amíg a földfelszínig elér, ahogy a két különböző hőmérsékletű levegő találkozási sávjára merőlegesen mozog Kelet felé. Ez az aszályok idején gyakori jelenség. Soha nem kíséri felhőképződés, ha mégis van felhőképződés, akkor rétegfelhő közepes magasságban: légrétegek hírtelen ( nem folytonos megemelkedése) és a légáramlás nyíró hatása miatt van. Hatása: Feltámadó hűvös északi szél és rétegfelhők ( Altocumulus undulatus vagy radiatus ) megjelenése. Esetleg lehet belőle rövid szemerkélő eső is. Majd egész nap, sőt másnap is fúj a hűvös északi szél

2. típus: Összetett ( A fűrészhez hasonló) a mozgása:
a., A hideg levegő alulról kezdve szorítja ki a meleget az előre haladással fölfelé haladva FOLYAMATOSAN ( Lineáris függvény jellegű kiszorítás ). A két különböző hőmérsékletű levegő találkozási sávjára merőlegesen mozog Kelet felé. Hatása: Ugyanaz, mint az előzőnek, maximum hosszabb ideig esik az eső
b., A meleg és a hideg levegő egymással ellentétes irányban mozog. A meleg levegő a Földközi-tengerből kipárolgó vizet észak felé szállítja. Mögötte a hideg levegő Észak-Déli irányban mozog.

Az eredmény: A meleg levegő a Földközi-tengerből kipárolgó vizet észak felé szállítja. A két hőmérsékletű levegő találkozása miatti nyíró hatásból vastag réteges felhők keletkeznek a meleg által szállított víz miatt a 'határfelületen' és egész napos csendes esőt okoz, közben a lehűlés csaknem folytonos. Nagyon ritka a zivatar a nyíró hatás miatt. Másnap északi szél fúj

! ! ! Gyakran ilyenkor is nagy zivatarokat jeleznek, feleslegesn rémisztgetve a lakosságot ! ! !

3. típus: Nagyon hasonlít a 2. típusra, de a hideg levegő viszonylag HÍRTELEN KEZDVE szorítja ki alulról fölfele a meleget ( a kiszorítás jellege alulról fölfele haladva logaritmusfüggvény jellegű) : A meleg levegő, ha elég nagy a nedvességtartalma fölnyomódik és a hideg határfelülettel érintkezve kicsapódik. Ez a hatás tényleg nagy zivatarokat okoz(hat)! Ha még a határfelülettel párhuzamos szélnyírás is nagy és alulról fölfele haladva egyenlő mértékű, szélviharral kísért zivatarok keletkeznek! Ha a szélnyírás alulról fölfele nem egyenlő, akkor oldalra növekedő 'rétegszerű' esőfelhő keletkezik, másnap északi szél fúj



Thomson-index: Ez egy adott földrajzi pontra vonatkozó számérték, megmutatja, hogy milyen stabil a légkör az adott hely fölött ( kb -5 és +5 közé eső számok )

Stabil légkör az azt jelenti, hogy ha egy adott mennyiségű légtömeget nyugalmi helyzetéből elmozdítunk, közte és környezete között olyan hőmérséklet-különbség alakul ki, amely a légrészecskét eredeti helyére visszavinni igyekszik. Stabil légkör esetén nemigen képződik felhő, ha mégis kialakul egy-egy foszlány ( cumulus humilis, lásd lejjebb), akkor az is szét fog oszlani 2-3 percen belül. Thomson index ekkor pozitív
Közömbös egyensúlyi állapot - Ha egy légtömeget nyugalmi helyzetéből elmozdítunk, új helyén is ugyanúgy nyugalomban marad. Ilyenkor általában cumulus mediocris típusú felhők vannak ( lásd lejjebb...), esetleg pillanatnyi rövid eső lehet, ami még a port se bírja elverni. 0 ekkor a Thomson index.
Labilis légkör azt jelenti, hogy ha egy légtömeget nyugalmi helyzetéből elmozdítunk, magától is tovább emelkedik vagy süllyed. Ilyenkor egy képzdő felhő keletkezésekor felszabaduló hő tovább dagasztja a felhőt és láncreakcióként nő a felhő tovább. Fülledt nyári napokra jellemző, amikor is már olyan 11 óra, déltájban hatalmas luftballonszerű felhőtornyok nőnek az égbe ( cumulus congestus, lásd lentebb ). Már délben vagy 1 órakor megdördülhet az ég egy nagyra nőtt fekete felhőgócból ( cumulonimbus incus ) és hatalmas felhőszakadás vagy jégeső is lehet, de minimum 6 mm-es cseppekben kezd ömleni az eső belőle. Nyári zivataros napokra jellemző. A Thomson index ekkor negatív

Magassági hidegcsepp - A hidegcsepp egy olyan jelenség amelyen belül nem feltétlenül kisebb vagy nagyobb a légnyomás mint a körülötte lévő területeken, de a hidegcsepp belséjében mindig hidegebb jócskán a levegő mint, a körülötte lévő területeken. Általában jellemző kör szerkezetű és több száz kilométer átmérőjű, műholdképen olyan mint egy minicikon. Akár több napon keresztül is jelen tud lenni. Közepében labilis a levegő, szóval nyáron zivatarokat, jégesőt,felhőszakadást is okoz, télen a heves hózáporokért, hófúvásokért felelős.Lényeges hogy a magasban hidegebb a levegő, mint a hidegcseppen kívül, ez is hozzájárul a felhőképződéshez.