Módszertan a csörléses siklóernyős repülések végrehajtásához

Módszertan a csörléses siklóernyős repülések végrehajtásához. A csörlés biztonságos végrehajtása, műszaki és személyi feltételek, siklóernyős csörlős leoldó...

1. Műszaki feltételek

1.1. A csőrlőberendezésre vonatkozó előírások

Csak alkalmasságot szerzett csőrlőberendezés üzemeltethető! Alkalmassági vizsgálatot csörlő
üzemi ellenőrző jogosítású személy végezheti az alábbi vizsgálat alapján:
- A kötélerő a pilóta és a repülőeszköz igényeinek megfelelően a kötél sebességétől
függetlenül szabályozható.  A beállított erő nagysága egyértelműen leolvasható.  A kötélerő a
csőrlőkezelő beavatkozására a beállított értékhez képest csökkenthető csőrlés közben is.
- A berendezésen kötélvágó szerkezet van, amely a vágó élek közé lazán elhelyezett két
szál csőrlőkötelet üzembiztosan elvágja. A vágószerkezet működőképességét ellenőrizni kell.
Ennek tényét a csőrlési naplóban dokumentálni kell.
- A csőrlőkezelő csőrlés közben úgy helyezkedik el, hogy képes a teljes csőrlést szemmel
kísérni, eközben helyváltoztatás nélkül eléri a kezelő szerveket, továbbá forgó, mozgó
alkatrészektől védve van.
- A berendezés üzembiztosan működik, mind a csőrlés, mind a kötélvisszahúzás fázisában.

Az alkalmasság érvénye a vizsgálattól számított 1 év. A vizsgálat eredményét a szerkezet
törzskönyvébe be kell jegyezni. Az alkalmasság lejárta után azt meg kell újítani.

Csőrlőberendezést csak siklórepülő csőrlőkezelői jogosítással rendelkező személy
üzemeltethet, aki az üzemelést a csőrlési naplóban okmányolja.

1.2. A kioldóra vonatkozó előírások.

Csőrlésben csak a pilótára rögzített, a kormányzást segítő, úgynevezett "testkioldó"
alkalmazható. A hevedert az esetleges többlet-igénybevételre méretezni kell.

A mechanizmus a kötelet ki kell oldja:
- terheletlen állapotban,
- 2000 N terhelés mellett az átlagos vonóerő-iránytól egészen a merőlegesig minden irányban,
de szándékolatlan kioldás nem fordulhat elő.
A működtető szervet /kart, gombot, kioldószeget/ úgy kell elhelyezni, hogy mindkét kézzel jól
elérhető helyen.

Kioldó használatának engedélyezése:
Csak csörlő üzemi ellenőrző által jóváhagyott kioldó-típus alkalmazható. A jóváhagyott
kioldó-típusok mintaleírásai e módszertani útmutató mellékletét képezik.
A kioldók használatát a siklórepülő műszaki vezető engedélyezi a fenti kioldó próbavizsgálat
eredménye alapján. A kioldókat évente ellenőrizni kell.



A Magyar Repülő Szövetség közös üzemeltetésében végzendő siklóernyős képzéshez készített
tematika 5. MELLÉKLETE
utolsó módosítás: 2010.03.10 
Oldal: 2 / 8


1.3. A légijárműre vonatkozó előírások:

Csőrlésre alkalmas minden repülőeszköz, mely egyedi, vagy  ideiglenes alkalmassággal
rendelkezik és dokumentációja csőrlésre való alkalmatlanságot nem köt ki. Csőrlésre alkalmas
továbbá az a kísérleti szerkezet, melyre terhelési próba alapján a hatszoros pozitív terhelési
többes megállapítható.


2. Személyi feltételek.

2.1. Csőrlőüzem megkezdésének feltételei.

Képzett csőrlőkezelő jogosult pilótákat csőrléssel indítani.

A csörlőkezelők képzését csörlőkezelő szakoktató végezheti. A képzés során a csörlőkezelő a
szakoktató jelenlétében és irányításával legalább 50 gyakorlati csőrlést végez, és elméleti és
gyakorlati csőrlőkezelő vizsgát tesz. Jogosítását startkönyvbe kell bejegyezni. 
Képzés alatt álló csőrlőkezelő csak legalább P2 jogosítású a csőrléses képzést eredményesen
befejezett pilótákat csőrölhet.
Növendék csőrlését kizárólag jogosított csőrlő szakoktató végezheti.

2.2. Csőrlőkezelői jogosítást csőrlő szakoktató adhat annak a személynek, aki 

- jogosított csőrlőkezelő, vagy csőrlőkezelők, jelenlétében legalább 30 felügyelt csőrlést hajt
végre.
-  a csőrlések végrehajtását szabályzó utasításokból eredményes vizsgát tett.

2.3. Jogosítások a képzési tematika szerint adhatók.


3. Csőrlések gyakorlati végrehajtása

3.1. A kötél beakasztása előtt a pilóta köteles ellenőrizni a
- repülőeszközt,
- a személyi felszerelést,
- a kioldó működőképességét,
- a csőrlő segédberendezés  működőképességét,
-  a felszállómező és légtér szabad voltát.

3.2. Az indításra a starthelyen indító szolgálatot kell kijelölni.  Az indító a pilótától kapott
vezényszavakat rádió segítségével, vagy az előzetesen egyeztetett jelzésekkel közvetíti a
csőrlőkezelő felé.
- MOTORT INDÍTS!
- KÖTELET FESZÍTS!
- START!
A csőrlőkezelő rendre megismétli, majd elvégzi a kiadott utasításokat.



A Magyar Repülő Szövetség közös üzemeltetésében végzendő siklóernyős képzéshez készített
tematika 5. MELLÉKLETE
utolsó módosítás: 2010.03.10 
Oldal: 3 / 8



3.3. A gyakorlati végrehajtás során a csörlőberendezés rendszerének függvényében a
rendszerre vonatkozó útmutató szerint kell eljárni. 
A jelen útmutató:
-  a telepített csörlőberendezés, valamint
-  az eregető rendszerű, úgynevezett lepörgetős csörlő alkalmazására vonatkozik.

Új indítási módra  engedélyt a HFFA főpilótája adhat a jelenlétében elvégzett kísérleti
csőrlések eredménye alapján. Az engedélyezett indítási módokról a függelékek
megküldésével a Légügyi Igazgatóságot tájékoztatja.

3.4. Csőrlési sáv a kifektetett csőrlőkötélre merőlegesen jobbra és balra legalább 25-25 méter,
de ezt oldalszél esetén a szélerősség figyelembevételével meg  kell növelni (1m/s oldalszél
értékenként 5 méterrel)

3.5. Több csörlőberendezéssel való csőrlés esetén az aggregátorok között minimálisan 50 m
távolságot kell tartani. Egy időben több gép csőrlése csak úgy végezhető, ha a kötelek
hosszának sugarába a másik aggregátor nem kerül be. 

3.6. Üzem közben a csőrlő aggregátor 20 m-es környezetén belül az oda beosztottakon kívül
senki sem tartózkodhat!


4. Vészhelyzetek

4.1. Kitörés

Ha a csőrlőkezelő a kitörés kezdetén a vonóerőt csökkenti és így a pilóta képes az eredeti
irányba visszakormányozni a járművet, akkor a vonóerő ismét megnövelhető és az emelkedés
folytatható. Ha azonban a kitörés 30°-os irányeltérésen is túl fokozódik, akkor egy időben,
egymástól függetlenül
- a pilóta köteles leoldani,
- a csőrlő kezelő köteles a kötélerőt megszüntetni, illetve szükség esetén kötelet vágni.

Rendszeres, nem turbulencia által keltett kitörések mindig visszavezethetők az alábbi okok
valamelyikére:
- a vonóerő túl nagy. Ebben az esetben a vonóerőt csökkenteni kell, illetve szükség esetén az
erőhatárolást méréssel kell ellenőrizni,
- a pilóta az irányeltérésre későn reagál. Ebben az esetben a csőrlések folytatását a vezető
pilóta, vagy oktató meghatározott számú felügyelt felszálláshoz kötheti.

4.2. A kötél meglazul, vagy szakad:

A kötél meglazulását okozhatja a széllökés, a csőrlő berendezés műszaki hibája, szándékos
gázlevétel vagy kötélszakadás.  A kötél kismértékű hasasodása megengedett, azonban a csőrlő
kezelő felelős azért, hogy a kötél újbóli megfeszítésekor ne lépjen fel olyan mértékű rántás,
mely kormányzási problémát okoz. Nagyobb mérvű hasasodás esetén a csőrlő kezelő köteles
a vonóerőt megszüntetni és a csőrlést befejezni.

A Magyar Repülő Szövetség közös üzemeltetésében végzendő siklóernyős képzéshez készített
tematika 5. MELLÉKLETE
utolsó módosítás: 2010.03.10 
Oldal: 4 / 8



A pilóta a csőrlő kezelőtől függetlenül köteles leoldani,  ha a kötél meglazulása miatt
veszélyes mértékű rántásra számíthat, illetve ha a kötél elszakadt.
Kioldóban maradt kötélszakasszal repülni TILOS! Ha a kioldó nem működik: lásd 4.4.

4.3. Akadályoztatás:

A pilóta és a csőrlő kezelő köteles a csőrlést megszakítani, ha akár a földön, akár a levegőben
a felszállás folytatásával belátható vészhelyzetet idézhet elő.

4.4. A kioldó nem működik:

Ha kitöréskor vagy az emelkedés végén a pilóta nem old le, a csőrlő kezelő köteles a kötelet
elvágni. Ha a pilóta ekkor sem  képes leoldani, akkor a levágott kötelet fektesse a terület
bokroktól, fáktól, egyéb akadálytól mentes környezetére. Repülés közben az átlagosnál
nagyobb a sebességet tartson, nehogy a kötél a növényzetben elakadjon.


5. Repülési területek

5.1. A csőrlő kezelőnek a csőrlés folyamán mindvégig szemmel kell tartania a légijárművet. A
csőrlési sávban nem lehet olyan akadály, mely a folyamatos figyelést akadályozza.

5.2. A csőrlési sávnak elég szélesnek kell lennie ahhoz, hogy a leoldott kötél olyan területre
hulljon, ahol veszélyt vagy kárt nem okozhat.

5.3. A repülési területre el kell végezni a siklórepülő starthelyekre, illetve felszállóhelyekre
vonatkozó előírások szerinti okmányolást.

5.4. A repülési területen széljelző szalag, vagy szélzsák, mentőfelszerelés, gépkocsi és
működőképes telefon kell legyen. 


6. Felelősség

A csőrlések során a jogszabályokban meghatározott jogi felelősségen túl a feladat biztonságos
végrehajtásáért az alábbi személyek aktív közreműködése szükséges:

6.1. A csőrlő kezelő a csörlős üzem vezetője. Feladata:
- a repülés jogi feltételeinek ellenőrzése,
- az üzem előtt a vágószerkezet működőképességét ellenőrizni és dokumentálni,
- az idejében végzett erő-csökkentések, illetve kötélvágás,
- az aggregátor környezetétől illetéktelen személyek távoltartása,
- a csőrlési napló naprakész vezetése.

6.2. Amennyiben a feladat során szükséges indító személy, annak feladata:
- a pilóta által adott vezényszavak csőrlő kezelő felé történő forgalmazása
- a csőrlési sávban megjelenő akadály esetén a start elhalasztása
- vészhelyzet esetén a csőrlő kezelő figyelmeztetése
A Magyar Repülő Szövetség közös üzemeltetésében végzendő siklóernyős képzéshez készített
tematika 5. MELLÉKLETE
utolsó módosítás: 2010.03.10 
Oldal: 5 / 8


- csőrlés befejezésekor a kötél leoldásának hangos bemondása.

6.3. A pilóta felelős:
- a csőrlési sáv környezetétől az illetéktelen személyek távol tartásáért.
- az időbeni leoldás végrehajtásáért
- veszélyhelyzet esetén a csőrlés megszakításáért
- a repülőeszköz és csőrlő segédberendezések alkalmasságáért
- a kioldó és a heveder alkalmasságáért.



Kioldó mintaleírások:

Kiszely féle makramé kioldó:

Kötélből csomózással készül a Kiszely féle "makramés" kioldó. A kioldó működési elve az,
hogy a vontatókötél fém (1) gyűrűjén kersztül visszahajtott kötélhurok (2) többszörösen
önmagába van bújtatva (makramézva). Az így kialakult megcsavart hurokrendszert 

A Magyar Repülő Szövetség közös üzemeltetésében végzendő siklóernyős képzéshez készített
tematika 5. MELLÉKLETE
utolsó módosítás: 2010.03.10 
Oldal: 6 / 8



kioldószeggel (3) rögzítjük.  A kioldószeg kihúzásakor a hurok egymásba bújtatott ágai
könnyedén kitekerednek, majd az egész hurok kicsúszik a fém karikából. Terhelés alatt a
kioldószeg megszorulása azért nem jelentős, mert a többszörösen  megcsavart kötélágakon
jelentkező erő a kioldószegre csak oldalról hat, a kötélágak kis szögben közrefogják a
kioldószeget ám a kis szögeltérés miatt nem tudják olyan erővel szorítani, hogy ésszerű erővel
ne lehetne kihúzni a kioldószeget a kötélágak közül. A kioldó hibás rögzítése akkor fordulhat
elő, ha a koldószeget teljesen keresztüldugjuk a rögzítendő hurkon. Ekkor a kioldószeget tartó
kötél megakadályozza a hurok szétnyílását és a kioldást. Emiatt a kioldószeg feje nagy legyen
és a kioldószeget tartó kötél (4) olyan erős legyen csak, hogy hiba esetén erőteljes rántással el
lehessen szakítani, evvel a kioldó nyithatóvá válik. 

A kioldó siklóernyők részére a következő méretben készülhet: 

A teljes szükséges kötélhossz 1300-1400mm. A kötél 4-5mm átmérőjű, körszövött, maggal,
vagy anélkül. Tapasztalat szerint a puhább  fajta kötél könnyebben old ki terheletlen
állapotban. 
A karabinerbe akasztható hurokhoz a két  kötélvéget hajtsuk vissza 150 mm hosszan és
mindkét kötélvéget hurkoljuk meg. Felezzük el  a kötelünket és a  középponttól 200 mm-re
ismét hurkoljuk meg a kötelet, ez a rész lesz a kioldóhurok. (Az ábrán megadott méretek a
csomózás utáni állapotot adják.) Egy másik vékony kötéllel kössük a kioldószeget a kioldó
egyik szárához. Erre a kötélre tehetünk fogantyút, műanyag csövet a könnyebb megfogás
segítésére. A kioldófogantyú olyan hosszú és helyzetű legyen, hogy a pilóta erőlködés nélkül
elérje. A kioldófogantyú kiegészíthető olyan egységgel, ami  a kézi kioldás lehetőségének
meghagyása mellett lehetővé teszi a térddel, lábbal történő működtetést. A kioldó magától
nem oldhat, az oldáshoz szükséges erő nem haladhatja meg a 30 N-t. 
A kioldószeg legalább 50 mm hosszú, és 3 mm átmérőjű acél, vagy azonos szilárdságú rézből
készül. A kioldószeg egyik végén a kioldószeg anyagának meghajtásával gyűrű van
kialakítva, amibe a kioldószeget tartó kötél (4) kapcsolódik. Ez a gyűrű akkora legyen, hogy
ne tudjon a hurokba belecsúszni. A kioldószegre befőttes gumit lehet tekerni, miután a
hurokba dugtuk, evvel a kirázódást akadályozzuk meg A kioldószeg lehet csiptető szerű is, ez
véd a kirázódás ellen. Fontos azonban a hurokba becsúszás elleni védelem, amit egy ráhúzott
zsugorcső is biztosíthat. 

Feltétlenül ellenőrizzük terheletlen állapotban is a  kioldó kioldási hajlandóságát. A
kioldónak nem csak terhelés alatt kell szétnyílnia a kioldószeg kihúzása után, hanem
megterhelés után, terheletlen állapotban is könnyen szét kell csúsznia. Vannak olyan
kötélfajták, melyekből készült kioldó, ha jól megterheltük és utána terhelés nélkül
akarjuk kioldani, a kioldó hurok nem csúszik szét, sőt igen nagy erők kellenek a
kioldószeg nélküli kötélhurok széthúzásához. Ha ezt tapasztaljuk, cseréljünk kötélfajtát,
az ilyen kioldó nem alkalmas. 

Az egész kioldószerkezetnek 4000 N erőt kell normális működéssel kibírni. A kioldó nem
tartalmazhat szakadó elemet. 
Az itt megadott méretek átlagos értéket adnak. Eltérő testméret és beülő esetén kis
próbálgatással mindenki kényelmes kioldót készíthet magának. Nem célszerű túl hosszú
kioldót készíteni, mivel csőrléskor előrehúzza a kötél a kioldót, kényelmetlenné válik a
kioldás és kötélszakadáskor esetleg túl nagy erővel csap vissza a terheléstől megszabadult
kioldó. 
A Magyar Repülő Szövetség közös üzemeltetésében végzendő siklóernyős képzéshez készített
tematika 5. MELLÉKLETE
utolsó módosítás: 2010.03.10 
Oldal: 7 / 8



FIGYELEM! A kioldó rossz működése, hibája nagyon veszélyes. Ne használjunk addig
kioldót, míg alaposan ki nem próbáltuk még a földön. 


Szegedi háromkarikás kioldó: 

A mellékelt ábra a Háromkarikás leoldó rendszer kétkarikásra egyszerűsített változata, több
egymástól független tervezés ismert.  


Heveder kioldó 

A kioldó az ún. Háromkarikás leoldó rendszer elvén működik, amit az amerikai ejtőernyős
szakemberek fejlesztettek ki. 

Felépítése és működése a következő: 

A siklóernyő két felfüggesztő karabinerébe szimmetrikusan  bekötött heveder, vagy 4000 N
szilárdságú hegymászó kötél (1) mely középen a pilóta előtt egy pontba fut össze. A heveder
közepén meghosszabbított előrenyúló hevederrészen van elhelyezve a kioldórendszer, ami két
gyűrűből, egy zsinórhurokból, kisátmérőjű fűzőgyűrűből és egy kioldószegből áll. A
kioldógyűrűk a hevederhez vannak rögzítve (varrva). 

A harmadik gyűrű szerepét a 9 számú zsinórhurok látja el. Ez át van bújtatva a második
gyűrűn és egy megfelelően kialakított kis nyíláson (12-13).  A Magyar Repülő Szövetség közös üzemeltetésében végzendő siklóernyős képzéshez készített
tematika 5. MELLÉKLETE
utolsó módosítás: 2010.03.10 
Oldal: 8 / 8